A kapor igen hasznos gyógy- és fűszernövény, mégis keveset tudunk róla.
Mi található a kaporban?
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló
C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-,
B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat,
rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű
rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul
az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a
megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas
káliumtartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres
fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.
A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a
termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6 – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav).
Hogy mennyi a növény illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az
időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után
tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban
nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható
– írja a vitaminszalon.
A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok,
amelyek nagyon fontos összetevői a növénynek, már 50-60 fok körül
elpárolognak. A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert azt
75-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100
százalékos kaportablettát, amiben csak a tiszta kapor van,
kötőanyagmentesen. Fotó:common.wikimediaA kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.
Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok
szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok
elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros
kórokozók elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is.
Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős
baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus
idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési
reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár
rágógumiszerű rágcsálása révén.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén,
csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása
szempontjából.
Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is.
Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes.
A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza,
amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a
húgyutak egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció
megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a
hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Vércukorszint-csökkentő hatás
A fahéj mellett a kapormag is hatékony a 2-es típusú diabetesznél. Kutatások szerint a kapormagban található eugenol
segíti az inzulin termelődést a hasnyálmirigyben, másrészt a benne lévő
vanádium is az inzulinszabályozásban vesz részt. Segítségével az
elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem egyenesen
az izomsejtekbe jut és energiává alakul át. A vanádiumnak
koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák
erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Jó tudni
Ha egyszerre sok kaprot fogyasztunk, akkor hirtelen viszi le a
vércukorszintet, ezért csak fokozatosan alkalmazzuk. Figyeljük meg,
hogyan reagál rá a szervezetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése