Mindenki ismeri, sokan szeretjük időtlen idők óta az árokpartok kiskertek gyümölcsét. Valószínűleg mégsem ismerik sokan a szilva élettani hatásait, ami nem feltétlenül hiba, viszont itt a ragyogó alkalom, olvassunk róla és becsüljük még jobban, mint eddig, valamint használjuk, fogyasszunk sokat.
"A rózsafélék családjába tartozó szilva nagyszámú rokonsággal rendelkezik, mivel egyes fajtái könnyen kereszteződnek egymással. Érése már júliusban megkezdődik, és egészen október végéig szedhetjük, vagy vásárolhatjuk a feszes héjú, friss szemeket.(...)
A zamatos, húsos, lédús szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírsavakat, ám vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben gazdag, amik hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához.
A szilvát hashajtóként használják, a székrekedés természetes ellenszere. Köztudott, hogy a benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén elősegítik az anyagcserét az emésztőrendszerben.
A szilva kiváló C-vitaminforrás, amely hatékony antioxidáns. A C-vitamin segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban.
A szilva, kiváltképp a mirabella fajtái, értékes forrása az A-vitaminnak és a béta-karotinnak. Az A-vitaminnak jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészséges megőrzésére.
A gyümölcs jelentős mennyiségben tartalmaz olyan polyphenolic antioxidánsokat is, mint a lutein, és a zeaxanthinul cryptoxanthinul. Ezek az összetevők segítenek a szabadgyökök és a reaktív oxigén elleni harcban, ami fontos szerepet játszik az öregedés folyamatában és más betegségekben. A zeaxanthina, a retina sárga foltjában levő karotinoid elnyelő szelektív anyag, melynek feltehetőleg fényszűrő szerepe van.
A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a magnézium, kálium, vas és fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást.
K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához.
Tisztítókúra szilvával? Igen!
A 85 százalékban vízből álló apró gyümölcs kiváló szomjoltó, miközben a héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó. Napi egy-két marék friss, vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket, és a salakanyag kipucolásával méregteleníti a szervezetet.
Hogyan fogyasszuk a szilvát?
A csonthéjas magtól megszabadítva aszalható, erjeszthető, és nem utolsó sorban nyersen fogyasztva is laktató táplálék válik belőle. Az aszalt szilvával azonban vigyázzunk, ha diétázunk, vagy ki kell számítanunk a napi cukorbevitelt, mert nagyon magas a cukortartalma." (Egészségkalauz)
Nyersen, lekvárnak, levesnek, süteményhez, gombócnak, továbbá befőttként télen, vagy ősszel friss kompótként, később aszalt formában, mindenképpen egészséges és finom csemege.
Az aszalt szilva előnyeiről külön érdemes szólni. Már napi 10-12 szem fogyasztása kedvező hatással van az érfalak védelmére és így közrejátszhat az érelmeszesedés, szív- és érrendszeri problémák kialakulásában, megelőzésében és karbantartásában.
Az aszalásról egy tanulmányból idézek:
"Aszú szilva
. A szilvatermés aszalása ugyanolyan ünnepélyes kezdetű elfoglaltság volt a családok számára, mint a szüret. A beteg (moníliás, vírusos) vagy „léfolyós” szilvát gondosan kiválogatták, akárcsak a félig érett gyümölcsöket. A szilvát nyár végétől (a fajta érési idejétől függően) kezdték aszalni. A régióban sem a klíma, sem a rendelkezésre álló fajták nem teszik lehetővé a napon aszalást. Üstházra helyezett alkalmatosság, kemence vagy a hagyományos pékkemence és meleg adta a szükséges hőenergiát a felesleges víz elpárologtatásához. A viaszos és vastag héjú fajták nehezebben aszalhatók, mint a nem-viaszos és vékony héjúak. A hőveszteséget a nyílt égés után (parázson) a kéménybe helyezett sublerrel gátolták. Egy szokásos méretű aszalóba 36 kas fért el. A viaszos szilvák felülete pókhálóssá lesz, de a népi gyakorlatban csak a legritkább esetekben permetezték le cukros lével. Szinte kizárólag keményfával tüzeltek. Kb. 6-8 kg friss gyümölcsből kaptak egy-másfél kg aszalványt. Egykor a fonóban is fogyasztották (nyáladzó), de aszaléklevest is főztek belőle. Újabban a kimagozott
aszalványt töltött húsokba, szárnyas mellhúsokba, combokba, sőt vadhúsból készült
kolbászba, szalámiba is beletűzik...."
Különlegesebb csemege a Szilvasajt, ami nagyon hasonló a birs sajthoz.
"Szilvasajt
Főzése annyiban tért el a lekvárétól, hogy sűrűbbre hagyták, általában formába (őzgerinc) öltve hagyták kihűlni. Nemritkán dióbelet szurkáltak bele, majd a tél folyamán a sajt annyira ki tudott száradni, hogy édes cseppeket választott ki. Szeletelve hasonlóképpen fogyasztották, mint a püspökkenyeret."
Végül, de nem utolsósorban a szilva másik, nagyon jól ismert hasznosítási módja a pálinka, amit a hullott (de érett) gyümölcs érlelésével, párolásával készítenek. A kedvel szilvapálinka készítésének irodalma hatalmas, itt most csak egyet említek. (pálinkafőzés)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése